A Debreceni Ünnepi Játékok izgalmas programmal jelentkezik 2022. augusztus 9-én 20.30-tól. A Magyarok Hollywoodban című filmzenei koncertshow magyar és magyar származású hollywoodi zeneszerzők és filmesek leghíresebb műveit idézi fel a fesztivál rezidens szimfonikus zenekarával, a Kodály Filharmonikusokkal, Pejtsik Péter vezényletével.
„Nem elég magyarnak lenni, tehetségesnek is kell lenned.” Megoszlanak a vélemények, hogy pontosan kitől is származik ez az idézet, mindenesetre a hollywoodi aranykor egy magyar vonatkozású szakemberétől, ez egészen biztos. Bő egy évszázada, a kezdet kezdetén, számos legendás egyéniség nevéhez fűződik az álomgyár különböző remek stúdióinak alapítása. Az 1910-es években az „alapító atyák”: Adolph Zukor és Fried (Fox) Vilmos. Aztán jöttek a rendezők: Kertész (Curtiz) Mihály, George Cukor. Bekukkantottak a Korda fivérek. A huszadik század közepének egyik legkeresettebb és legsikeresebb filmzene-komponistája Rózsa Miklós volt. A magyar és magyar származású hollywoodi filmesek leghíresebb műveit idézi fel a Kodály Filharmonikusok koncertshow-ja, melynek kreatív producerei Kollarik Tamás, Somogyi-Tóth Dániel, Takó Sándor és Vadász Dániel.
A Lipcsében vegyészmérnöknek tanuló Rózsa Miklós zenei képzésben is részesült. A mérnöki hivatást teljesen elhagyva először a francia, majd angol fővárosban tevékenykedett művészeti vezetőként. A ’30-as években többek között az Európát egyre jobban fenyegető szélsőséges közhangulat következtében és a professzionalitás egyre szélesebb spektrumú kiteljesedési lehetőségei miatt már az Államokban dolgozott, ahol hivatalosan 1940-ben telepedett le.
Rendkívül aktív zeneszerzői szerepet vállalt Hollywoodban, ahol kultikus alkotások fűződnek a nevéhez. Műfaji skálája elképesztő színesnek bizonyult, ugyanolyan érzékenységgel és precizitással volt képes a legkülönbözőbb kategóriájú és stílusú filmek zenei aláfestésének alkotásához. A kalandfilmtől kezdve a thrilleren és a melodrámán át a film noirig tág horizonton értékelhető nagy ívű munkássága.
Legfontosabb filmes kompozíciói közé tartozik például az 1940-es, Bíró Lajos forgatókönyvéből készült remake, A bagdadi tolvaj, az 1942-es Korda-produkció, A dzsungel könyve, a fiatalon elhunyt Carole Lombard főszereplésével készült, Ernst Lubitsh rendezésű Lenni vagy nem lenni, Billy Wilder emblematikus film noirjai, a Gyilkos vagyok vagy a Férfiszenvedély, az Ingrid Bergman és Gregory Peck remek alakításával forgatott Hitchock-film, az Elbűvölve. Ő szerezte továbbá az 1951-es Quo Vadis, a Marlon Brando főszereplésével készült Julius Caesar, a 11 Oscarral kitüntetett Ben-Hur vagy az El Cid zenéjét is. Páratlanul gazdag munkásságát háromszor is Oscar-díjjal jutalmazták.
A fiatal éveiben újságírással foglalkozó (a Független Magyarország párizsi tudósítójaként, majd különböző úttörő filmkritikai folyóiratok, magazinok szerzőjeként is tevékenykedő) Korda Sándor 1914-ben kezdett filmrendezéssel foglalkozni. A Janovics Jenő vezetésű kolozsvári filmes aranykor egyik kulcsfigurájává vált, számos remek némafilm fűződik a nevéhez, többek között A nagymama, a Gólyakalifa, az Aranyember. A Tanácsköztársaság alatt híradófilmezést vállalt, amiért a rendszer bukása után emigrációba kényszerült. Rövid ideig Bécsben, majd Berlinben dolgozott, utána Hollywoodba szerződött a United Artistshoz. 1931-ben Londonba költözött, ahol egy évvel később fivérével együtt megalapította a London Films stúdiót, amelynek profilja (talán hazai munkásságát is idézve) leginkább a nívós irodalmi adaptációkra szerveződött.
Az 1906-ban Budapesten színészi oklevelet kapott Kertész Mihály hivatalosan 1914-től kezdett filmrendezőként dolgozni a kolozsvári „Janovics-műhelyben”. A némafilmkorszak olyan hazai kultfilmjei fémjelzik nevét, mint például A tolonc vagy a Bánk bán. A Tanácsköztársaság bukása után (hasonló okok miatt, mint Korda Sándor) menekülnie kellett. Először Bécsben, aztán Berlinben dolgozott. 1926-tól Hollywoodban telepedett le. Michael Curtiz nevéhez Hollywoodban több mint 100 film fűződik.
Ő rendezte többek között az Erol Flynn főszereplésével forgatott Robin Hood kalndjait 1938-ban, a James Cagney, Pat O’Brian, valamint a híres New York-i Dead End Kids szereplésével készült gengszterfilmet, a Mocskos arcú angyalokat 1939-ben, a Yankee Doodle Dandyt, a Cole Porter életét feldolgozó Éjjel nappalt, Cary Grant főszereplésével, a Mildred Pierce-t, a Fehér karácsony című Bing Corsby-musicalt, de az 1960-as Huckleberry Finn kalandjait is. Emblematikus, máig legismertebb filmje a noir és melodrámai elemeket mesterien ötvöző Casablanca, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével.
